HORGOS FALU SZÜLETÉSNAPJA

Horgos tulajdonképpen két születési dátummal rendelkezik, annak ellenére, hogy a második a ma is létező falué:

  1. 1. Az eddigi kutatások alapján e helység első írásos említése I. Géza (1040 k.-1077) magyar király 1075-ben kelt adománylevelének a fennmaradt átiratában található, melyben a felső-magyarországi Garam folyónál alapított Szent Benedek rendi apátságnak adományozza többek között a Tisza jobbfelőli horog alakú részén fekvő Horgas halásztanyát is.  Ezen okmányt 1124-ben II. István (1101-1131), majd 1217-ben II. András (Endre) (1175-1295) magyar király másoltatta le (Esztergomi Káptalan Magánlevéltár, jelzet 9, fasc 3, NO / OL. Dl. 235997). Ezt az I. Géza magyar király okmányában említett Árpád-kori halásztanyát pusztították el 1241-ben a Batu-kán (1205 k.-1255) vezette mongol-tatárjai, a templomával együtt (Szekeres László: A Kis-Horgosi templomrom ásatása /Kanizsa, 1993/), míg aki tudott időben elmenekült Délre. A tatárjárás után, az országot újraalapító, IV. Béla (1206-1270) magyar király által a betelepített megkeresztelkedett kunok e települést újra építették. Erről ad hírt jóval később Corvin János (Buda, 1473. április 2.Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, horvát-szlavón bán 1502. június 16-án kelt, Szabadka adománylevele Török Imrének, melyben megemlítik, hogy Horgas falut kun halászok lakják (OL. Dl 88871).
  2. október 1-én, Szegedről a Tisza jobb partján Péterváradra vonuló Ibrahim pasa martalóc serege, mint minden útjába eső települést lerombolva megsemmisített. Ekkor Horgast is kirabolta, és minden házát földig lerombolva végleg megsemmisítette. A kun lakosságot részben megölette, és rabszolgaságra fogta. (Gyárfás István /1822-1855/: Jász-Kunok története III. /Szolnok, 1883/ 383 oldal. Thuray József ford. / Török történetírók: Török-magyarkori történelmi emlékek, I. /Budapest, 1893/ 320. oldal) Ettől az évtől a korabeli térképeken, és semminemű leírásokban, Horgas mint település már nem található!

Az elpusztított településről azonban a körülötte nyugatra elterülő Horgasi puszta elnevezés viszont fennmaradt. 1890 után e területen a mai Királyhalom alapjait fektette le Ormódy Béla. A Horgasi puszta területén másik korabeli falujellegű településnek nyoma sem található! Az 1570-es szegedi szandzsák deftereiben úgy említik, hogy a Szentpéter falutól nyugatra eső Horgas pusztán néhány szállásról adót szedtek be – de ez még nem volt település. (A szegedi szandzsák részletes adóösszeírásai, Defter-i Mufaszal-i Liva-i Szegedin /1570-1571/, Basvekalet Arsivi, Istanbul, Tapo Defter No 554., másolat: OL Mft. 10500sz.d., Nahiye-i Szegedin, Vass Előd kiadatlan fordítása.).

  1. augusztus 12-én kelt oklevélben gróf Esterházy Miklós (1582-1645) nádor, Puczut és Adorján pusztákat a kunszármazású Boda Györgynek, a szóban forgó Horgas pusztát pedig a szintén kunszármazású Kun Mihálynak adományozza, minthogy őseik is bírták azt (OL. Dl 22505). Aztán 1645. április 23-án Horgas pusztát Kun Mihály leányától, Kun Katától bérbe vette Sanfalussi Hős István (OL. E 21, Benignae sesolutions). 1658-ban ugyanezen pusztákat Wesswlényi Ferenc (1605-1667) nádor, a közben férjhezment Tembeő Jánosné Kun Katalinnak adományozta. 1689-től viszont már Horgas és Szentpéter pusztákat a szegedi milícia és a martonosi sánc használta. Mind addig még e vitássá vált területet a királyi kamara 1749-ben eladásra bocsátotta.
  2. 2. A török hódoltság után, Csongrád megye újraszervezésekor a Felvidékről 1723-ban Szegedre került nemes Kárász Miklós (1715-1797), szegedi főjegyző, 1751-ben megvette az 18.538 kataszteri hold és 788 szögöl terjedelmű horgosi és szentpéteri pusztákat ( Térképek, S11, No 247, 321, 659. Hadtörténeti Múzeum, B IX. G 639. továbbá CSMFL. Hódmezővásárhely, 1879, 1893, 1909-es kataszteri térképek). Mária Terézia (1717-1780) császárnő az 1771. március 11-én kelt birtokjogi oklevelében Kárász Miklósnak, említi a régi Horgast, hogy azt újra kell telepítenie (MOL. Kárász levéltár, P. 348, AA No 5). 1771-ben Kárász Horgost többnyire Felvidéki magyarokból újra is telepítette (Az újratelepített Horgos első telepeseinek 1772-beli névsora. Vajdasági Levéltár, Újvidék, Bács-Bodrog Vármegye fondja, jelzet: 1/1772.), csak éppen a régi településtől 3 kilométerrel keletre, a Szentpéteri pusztabirtokán (lásd ez a mai Horgos falu), amelyért utána azon magyarázattal adózott: miszerint itt volt nád tetőnek, fa gerendáknak, és szikföld vályognak. Valamint Magyarkanizsa felé az országút elágazása is ide esik (OL. P 348, lajstrom 8, raksz.p 119, Declarátió, fasc BB, No 6).

A fentiekből kitűnik, hogy a mai (2.) újratelepített falu születése (falunak a napja) MÁRCIUS 11. Ezt a történelmi tényt megmásítani nem lehet – tehát itt választásra nincs lehetőség, mint ahogyan szülőket sem választhat senki magának. E dátumtól eltérni már történelemhamisítás lenne. A falubeliek csak büszkék lehetnek, hogy a település „születési okmánya” fennmaradt, és azt méltó helyen őrzik. Az évenkénti megünnepléséhez javasolt e dátumhoz eső legközelebbi hétvége.

Horgos, 2008. október 23.                                                                                                         Nagygyörgy Zoltán

                                                                             régiótörténész, a Községi Történelmi és Kegyeleti Bizottság tagja