név: Vass Zoltán
szak: technika minor BSC levelező
tanár: dr. Dózsa Gábor
tárgy: Közlekedéstechnika
dátum: 2013.01.05.
Horgos közlekedése
Horgos Szerbia legészakiabb települése. A mai település mintegy 320 éves múltra tekint vissza. A Csongrád megyei nagyközség Trianonnal került ki a Magyar Királyság vérkeringéséből, és vált határ mentivé. Ez nagyban befolyásolta nem csak a gazdaság és a népesedés alakulását, hanem, lévén határmente, a közlekedést is. A település évek óta hanyatlik. Ezt leginkább a gazdaság állapotán, és a demográfiai változáson lehet nyomon követni. Az 1948-as népszámlálás még 7902 lakost jegyez, a 2011-es már csupán 5603 főt. Az 1970-es évek óta a Magyarkanizsai Önkormányzat része, annak egyik helyi közössége.
Kezdetek
A település mai helyét Kárász Miklós szegedi jegyző jelölte ki, miután a területet megvásárolta a bécsi udvartól. A megkötött szerződés kötelezte falu létrehozására. A település a Szeged-Szabadka útvonal közepére esett, valamelyest Szegedhez közelebb. A XVIII. század végén már Horgost érintve közlekedtek a postakocsi járatok, és a falu ezek pihenőhelyévé vált.
Vasút
Az Alföld-Fiumei Vasúttársaság építkezésének első szakasza a Zombort Szegeddel összekötő. Ez halad keresztül Horgoson, s innentől számíthatjuk a falu bekapcsolását a vasúti forgalomba. A település közelében ezekben az években kettő, azaz három állomás létesült. A bizonytalanság a kettő, vagy három között abból adódik, abban az időben Horgoshoz tartozott a Rózsa-Major nevű településrész is. Ez a rész, a vasútvonal átadására 1869-ben, Ferenc József magyar király érkezése után, vette fel a Királyhalma nevet. Ugyanekkor Csongrád vármegye kérvényezte:
„Palics és Horgos állomások közt fekvő 113. sz. őrháznál feltételes megállót iktassanak be a vasúti közlekedésbe Királyhalmok néven.”[1]
A kérés meghallgatásra talált, s királyhalmi részen is létesült vasúti megálló. Királyhalma később önállósult, majd, hogy az aktuális államberendezkedésnek megfeleljen a Bácsszőlős nevet vette fel.
A királyhalmi (ma Bácsszőlős, Bački Vinogradi) vasútállomás[2]
A korabeli Horgoshoz közel, kezdett formálódni a szegedi polgárok tiszti telepje, és üdülőközpontja Kamaráson. Az épülő üdülőtelep először a 107-es számú őrházzal kapott megállót Szegedtől 17, Szabadkától 25 km-re. Később egy patinás állomást tervezett Magyar Ede műépítész. Az első világháború után erre a megállóra egyre kevéssé volt szükség, hiszen a határ elmetszette Kamarást Szegedtől, a második világháború utáni kommunista rendszer pedig megadta az épületnek a kegyelemdöfést, amit végül a 90-es években beköltöző mélyszegénységben élő roma családok hoztak katasztrofális állapotba. Így ma már az egykori büszke kamarási állomás egy szégyenfolttá vált.
Kamarási állomás befalazott ablakokkal, a tetőn növényzet „virul”…[3]
Kamarási megálló, az előző századfordulón[4]
Horgoson a falu akkori szélén épült meg a település legnagyobb vasútállomása, mely azóta is működik. Jelenleg ez mint vasúti határállomás is funkcionál. A vasút megépülésekor a térség jelentős mértékben használta azt áruszállításra is. Ma már csak igen gyér utasforgalom valósul meg. A századfordulón viszont nagyban segítette a térség gazdáit, mezőgazdasági terményeinek nagyvárosokba juttatását.
Horgosi vasútállomás, és vasúti határátkelő[5]
1889-ben jött el a második nagy nap Horgos vasútjának a történetében. Ekkor nyitották meg a Horgos-Zenta vasúti pályát, melynek tulajdonosa a Bács-Bodrog Vármegyei HÉV társaság. Ez a szakasz a titói éra alatt bezárásra került, később a kilencvenes években Magyarkanizsáig valamelyest helyreállították és jelenleg 30km/h-s közlekedés mellett napi 2 motorkocsi közlekedik. A Szabadka felé tartó szakaszon a vasúti pálya Bácsszőlősig katasztrofális állapotú, jelenleg a maximális sebesség 15km/h. Ez a ma már nevetséges iram talán egyedül csak turistalátványosságnak megfelelő. Élmény vele a zötykölődés. Ilyesféle lehetett a XVIII század angol vasútja. Szabadka fele napi öt járat, míg Szeged fele napi három járat megy keresztül a horgosi állomáson. Már ami a menetrrend tájékoztatását illeti.[6] A valóság sajnos másképp fest, mert ezekre a járatokra jelenleg egyáltalán nem lehet alapozni. Ha a motorkocsik állapota úgy kívánja, akkor épp nem fut ki. Ez sajnos természetes jelenséggé vált. Másik mosolyogtató eleme korunk vasúti közlekedésének, az a nem rég kialakult gyakorlat, hogy a Szerb Vasutak járműve Röszkéig közlekedik, majd onnan a MÁV szerelvényébe való átszállással lehet Szegedre jutni, illetve a MÁV motorkocsija Horgosig közlekedik, ahonnét a Szerb Vasúttársaság járműve viszi tovább az utasokat Szabadka felé.[7] Már amennyiben aznap közlekedik… Ebbe az apátiába igyekeznek a művészek évente egyszer némi színt vinni, a Kultúrcsempész Sínbusz Fesztiválon Szeged és Szabadka között.[8]
Biztos utazóközönsége a napi járatoknak nincs, nem is lehet, hiszen a járatok is bizonytalanok. Főképp a spórolósabb diákok, és azok az egyének utaznak vele, akinek utazásuk nem sürgős, vagy kevés pénzből szeretnének célba érni. A jegyár az autóbusz-közlekedés töredéke. Jelenleg folynak a tervezések a Szeged – Szabadka – Baja vonal teljes korszerűsítéséről, és villamosításáról, melyet határon átnyúló uniós forrásokból szeretnének megvalósítani. Teherforgalom már hosszabb ideje egyáltalán nincs, ahogy nemzetközi átmenő forgalom sem a Puskin Express óta. A nyolcvanas években, amikor még alkalmanként tehervonat is járt, nem volt ritka látvány a gőzös. A ma közlekedő motorkocsik kizárólag diesel üzeműek.
Átszállás egyik motorkocsiból a másikba. Horgos XXI. század
A horgosi állomáson együtt a két jármű. Helybeli elnevezéssel a „sinbuszok”. A magyar a Piroska becenévre, a szerb az Ezüst Nyílra keresztelve.[9]
Autóbusz közlekedés
A település szervezett utasforgalmát jelenleg az autóbusz közlekedés bonyolítja le. Szabadka irányába legfőképp a szabadkai székhelyű Subotica-Trans, Magyarkanizsa felé a Subotica-Trans, és a magyarkanizsai székhelyű Enka Putnički bonyolítja. Ezen kívül rendszeres települést érintő járatot tart fenn a zombori illetőségű Severtrans, a nagykikindai Autoprevoz, a belgrádi Lasta, Magyarországról pedig a Volán, és a Tisza Volán. A magyarországi járatok hétvégén közlekednek a legsűrűbben, fő utas közönségük a Magyarországon tanuló diákok szállítása. Jelenleg ezek az autóbuszok is az autópálya határátkelőhelyét használják. Mindkét országban van már regionális kezdeményezés arra, hogy a régi határállomást ismét helyezzék üzembe, s a menetrend szerinti autóbuszok azon közlekedjenek. A település autóbusz forgalmára némiképp hátrányosan hatott az autópálya megnyitása, mivel azóta a járatok egy része nem jön be Horgosra. A falu jelenleg hét autóbuszmegállóval rendelkezik, buszpályaudvar nincs. A megállóhelyek néhány éve lettek felújítva. Üregkamrás polikarbonáttal fedett fülkék készültek. Sajnos a tervezéskor a vandalizmussal nem számoltak, és sajnos egy némelyen gyorsan meglátszott „az idő vasfoga”.
Körforgalom Horgos központjában az R119-es úton[14]
Közutak
A településen egy regionális út, és egy főútvonal halad végig, illetve a szélén egy autópálya halad el. A két út közül a Magyarkanizsa felé vezető az R-119-es számot viseli, és Bajanovacig vezet. A Horgos- Magyarkanizsa szakasz aszfaltburkolata felújításra szorulna, bár a megengedett 80km/h sebességgel azért lehet rajta haladni. Ezen a szakaszon az átlagos forgalom 3636 jármű/nap volt 2011-ben.[10] A Szabadka felé vezető főút a régi határállomástól indul és Szabadkán keresztül Belgrádba vezet,. Ez az M22.1-es számot viseli. A burkolat Szabadkáig tartó szakaszának első fele meglehetősen kopott. Forgalma Horgos- Szabadka között 2011-ben naponta átlagosan 8520 jármű volt. Horgos szélén halad el az E 75-ös európai út, amely egy autópálya a norvég Vardøtől a görög Krétáig.[11] Az autópálya teljes szerbiai szakasza 2011-ben készült el. Szerbiai szakasza Röszke- Horgos határállomásnál kezdődik. Jelentős forgalmat bonyolít le az áruforgalom, és a személyi közlekedés terén is. A személyközlekedés egy tekintélyes részét az ingázó vendégmunkások adják. Horgos szélén van csatlakozási mód a pályára, illetve lehetőség azt elhagyni. Magyarországon az útnak a Budapest- Röszke országhatár szakasza az M5-ös nevet viseli. Az M22.1-es út a régi határátkelőnél torkollott a magyarországi 501-es útba, mely Szegedre vezet.[12]
Horgoson keresztülhaladó utak[13]
Horgos- Röszke határátkelő
A második világháború után, amikor már rendeződött Magyarország, és Jugoszlávia viszonya, Röszke- Horgos között épült az egyik legfontosabb határátkelő állomás. Ez ma már nem üzemel. Megszűnését az okozta, hogy elkészült az M5- E75-ös autópálya, s az ott kialakított határátkelő vette át a funkcióját. Pillanatnyilag Magyarország déli kilépőjének legforgalmasabb átkelője, Szerbiának a kapuja Európa felé. Jelenleg folyamatban a régi határátkelő megnyitásának előkészítése, mely remélhetőleg mielőbb megvalósul. Ez a határmentén élők közlekedését jelentősen megkönnyítené, s „közelibbé hozná” Horgost, a valamikor természetes központjával, Szegeddel.
Horgosi határátkelő az autópályánál[15]