ÖSSZEFOGLALÓ:
Nagygyörgy Zoltán  

A 230 ÉVE ÚJRATELEPÍTETT HORGOS CÍMERE

Horgos szegedi telepítésű falu, melynek térsége Csongrád vármegyéhez tartozott, vagyis több mint 1000 évig Magyarország szerves részét képezte. Az Árpád-kori Horgas halászfalut már kezdetekben két súlyos csapás érte: először a mongol-tatár dúlás, majd másodszor a török hódoltság – ezen utóbbi kezdetén a falu végleg megsemmisült. Az Alföld, illetve Csongrád vármegye újraszerveződése idején a Felvidékről származott nemes Kárász II. Miklós, szegedi főjegyző a királyi kamara által eladott Horgas és Tisza Szent Péter pusztákat megvette. A birtokjogi oklevelet Mária Terézia császárnő húsz év múlva, 1771. március 11-i keltezéssel azzal a kitétellel adta Kárásznak, hogy a régi Horgost újra kell telepítenie. Kárász a telepítést azon évben nyomban elkezdte, csak a régi településtől 3 kilométerre keletre – ez a mai Horgos. Az újratelepített falu képviselőhivatalának a kezdetektől címerképes hitelesítő pecsételője volt. Idővel, ahogy a falu fejlettsége magasabbra jutott, a kor szellemében úgy váltóztak a pecsételők, illetve a bélyegzők ábrái is. Ennek az alakulását követjük itt nyomon. A horgosi polgármesteri hivatal, a falu újratelepítésének 230 éves évfordulójára az első pecsételő címerábráját felújíttatta Nagygyörgy Zoltán helytörténész-, és grafikussal. Ezen legrégibb címerábrázolás a falu hivatalos címere.

Nagygyörgy Zoltán

A 230 ÉVE ÚJRATELEPÍTETT HORGOS CÍMERE*

Az eddigi kutatások alapján előkerült legkorábbi Horgossal kapcsolatos dokumentum I. Géza (1040 k.-1077) magyar király 1075-ben kelt adománylevelének a fennmaradt átirata, melyben a felső-magyarországi Garam folyónál alapított Szent Benedek-rendi apátságnak (ma Hronsky Benadik, Szlovákiában) adományozza többek között Alpártól (lásd mai Tiszaalpár) délre a Tisza jobb felöli horog alakú részén fekvő Horgas halásztanyát is. Ezek mintegy 100 km-re vannak egymástól, de annak idején nagy távolságokra voltak egymástól a lakott helyek. Ezen okmány, amely fennmaradt 1217-ben II. András (Endre) (1175-1295) magyar király másoltatta le.1

Ezt az Árpád-kori halásztanyát, 1241-ben a Batu-kán (1205 k.-1255) vezette mongol-tatárjai a templomával együtt elpusztították, és csak az maradt életben aki időben elmenekült délre.2 Majd az országot újraalapító, IV. Béla (1206-1270) magyar király az általa a Duna-Tisza közé betelepítette megkeresztelkedett kunokkal, akik ezt a települést is újra építették. Erről ad hírt Corvin János (Buda1473április 2. – Krapina1504október 12.) magyar trónkövetelő, horvát-szlavón bán 1502. június 16-án kelt Szabadkát adományozó levele Török Imrének, hogy Horgas falut kun halászok lakják.3

Aztán jött a török vész, és 1526. október 1-én, Szegedről a Tisza jobb partján Péterváradra vonuló Ibrahim pasa martalóc serege, mint minden útjába eső települést ekkor Horgas halászfalut is kirabolta, és minden házát földig lerombolva végleg megsemmisítette. A lakosságot megölette, és rabszolgaságra fogta.4 Ettől az évtől a korabeli térképeken, és semminemű leírásokban, Horgas mint település nem található! (Ezen okból korábban nem tudták a település létét nyomon követni.)

Az elpusztított településről azonban a tőle nyugatra elterülő horgasi puszta elnevezés fennmaradt. A Horgasi puszta területén másik falujellegű településnek nyoma sem található! Az 1570-es szegedi szandzsák deftereiben ismét említik, hogy a Szentpéter falutól nyugatra eső Horgas pusztán már néhány szállásról adót szedtek be.5

  1. augusztus 12-én kelt oklevélben gróf Esterházy Miklós (1582-1645) nádor, Puczut és Adorján pusztákat a kunszármazású Boda Györgynek, a szóban forgó Horgas pusztát pedig Kun Mihálynak adományozza, minthogyőseik is bírták.6Aztán 1645. április 23-án Horgas pusztát Kun Mihály leányától, Kun Katától bérbe vetteSanfalussi Hős István.7 1658-ban ugyanezen pusztákat Wesswlényi Ferenc (1605-1667) nádor, a közben férjhez ment Tembeő Jánosné Kun Katalinnak adományozta. 1689-től viszont már Horgas és Szentpéter pusztákat a szegedi milícia és a martonosi sánc használta. Mind addig még e vitássá vált területet a királyi kamara 1749-ben eladásra bocsátotta.

A török hódoltságot követően a Felvidékről 1723 után Szegedre került nemes Kárász Miklós (1715-1797) főjegyző 1751-ben megvette az 18.538 kateszteri hold és 788 szögöl terjedelmű horgosi és szentpéteri pusztákat.8 Mária Terézia (1717-1780) császárnő az 1771. március 11-én kelt birtokjogi oklevelében Kárász Miklósnak, említi a régi Horgast, hogy azt újra kell telepítenie.9 1771. szeptember 24-i kezdettel Kárász Horgost többnyire Felvidéki magyarokból újra telepítette10, csak éppen a régi településtől 3 kilométerrel keletre, a Szentpéteri pusztabirtokán (Ez a mai Horgos falu. Horgas halászfalu helyével közvetlen mellette ebben az időtájban csupán a ma is álló Kis-Horgosi major létezett. Tehát, 1964-ben Szekeres László (1931-1997) szabadkai régész ennek az egykori Horgas halászfalunak a templomromját tárta fel a mai Kis-Horgosi major mellett.11), amelyért utána azon magyarázattal adózott: miszerint itt volt nád tetőnek, fa gerendáknak, és szikföld vályognak. Valamint a Magyarkanizsa felé vezető út elágazása is ide esik 12.

Tehát a mai újratelepített Horgos már a Tisza Szent Péter puszta területén létesült, melynek a fennállását egyes történészek tévesen 1772-től számolták, de az előkerült dokumentumok igazolják, hogy ez az évszám már az első telepesek nyilvántartásba vételének az évszáma. 13

A heraldika (címertan) és a sfragisztika (pecséttan) kimondja, hogy a korabeli pecséteken, illetve azok lenyomatain található pecsétképek címerként számítanak.14

Az újratelepített Horgos címeres pecséteinek lenyomatai:

  1. A)Az újratelepített Horgos lakói kezdetben halászattal és legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak.

Ennek jegyében készíttették el Horgos első hitelesítő viaszpecsételőjét, melynek a lenyomata szabályos kör alakú, és az átmérője 2, 3 cm. Rajta jól kivehetőek a kör alakban elhelyezett címerábrák: a település névadó jelképe, egy középen lebegő horog (horgony), előtte pedig jobbra fordított pengéjű kasza. Felürül csillagok és az új félhold látható. A peremén két körvonal között latin nyelvű körirat: “SIGILLUM POSSIONIS HORGOS. 1771” Ez a pecsét egy községi szerződésen van, amely kelt Horgoson 1778. május 20-án15, vagyis hét évre az újratelepítés kezdetétől, de megtalálható az Országos Levéltár községek pecsétlenyomat-gyűjteményében is.

  1. B) Az 1848/49-es Magyar szabadságharcot követően a hivatalokban a magyar nyelv is használatossá vált.

Így használatba lépett egy másik viaszpecsételő változat, amely ábrázatában teljesen megegyezik az előbbivel. Ennek átmérője 2, 9 cm, a körirata pedig magyar nyelvű “HORGOS HELYSÉGE PECSÉTYE. 1771”. Ez egy kezeslevélen van, amely “kelt Horgoson, Karácsony havának 1-ső napján 1864-ben”.16

  1. C)A település lakosságának a száma egyre növekedett, és mind nagyobb teret szenteltek a föld megművelésére.  A Magyar szabadságharc leverését követően 1857-ben Horgos is újraszerveződött.

Ennek alkalmából újabb változatú viaszpecsételő lépett érvénybe. Az ovális-kör alakú – álló viaszpecsét lenyomatának átmérője 3, 5 x 4 cm. Ez csaknem megegyezik az előző pecsét címerképeivel, de a korábbi horgonyt és kaszát itt még kiegészítették egy háromágú favillával, amelynek a nyele a jobb felső sarokból haránt irányban az előbbieket középen keresztezve lefelé irányul, valamint a horgony alsó görbületeinél hátul egy ekevasat helyeztek. A kasza pengéje pedig itt balra fordított (Ez csupán esztétikai megoldás). Ezen központi ábrát kétágú babér-levélkoszorú fogja körül A peremén két körvonal között a körirat magyar nyelvű “HORGOS HELYSÉG PECSÉTJE. 1857”.17 Ezen pecsét lenyomata megtalálható az Országos Levéltár községek pecsétlenyomat-gyűjteményében.

  1. D) A korábbi hitelesítő viaszpecsételőket a kor szellemében idővel felváltotta a gumibélyegző.

Az előző viaszpecsételő ábrázatával és feliratával csaknem teljesen azonos bélyegző lépett használatba, csak ennek a formája ismét szabályos kör alakú. A felirata “HORGOS HELYSÉG PECSÉTJE. 1857” A lenyomata fekete színű, melynek átmérője 3, 7 cm, és az Országos Levéltár községek pecsétlenyomat-gyűjteményében megtalálható.18

  1. E)1871-ben Horgos községet már Nagyközséggé nyilvánították, ezért önálló bírósággal is rendelkezett. A Községi bíró bélyegzőjén is a korábbi címer–ábra szerepel. A kék színű és szabályos kör alakú lenyomat átmérője 3, 9 cm. Pecsétképe itt is kör alakú mezőben helyezkedik el, a körirata magyar nyelvű: “HORGOS KÖZSÉG BÍRÁJA”. Ezen bélyegző hitelesítő lenyomatai a Horgos és területének 1879, 1893, és 1909 évi kateszteri térképek szelvényein található.19
  2. F)1871-től a polgármesteri hivatal továbbra is saját pecséttel rendelkezett. Az új bélyegző, ellentétben a bíróival, a lenyomata csapott sarkú négyszögletes és zöld színű, a mérete pedig 2, 6 x 2, 9 cm. A pecsétképe viszont az előbbiekkel azonos, még a magyar nyelvű felirata leegyszerűsítve “HORGOS KÖZSÉG”. E bélyegző lenyomata egy horgosi postamester kinevezésének tiszti szerződésén van, kelt Budapesten 1880 évi április hó 22-én, melyet utána még Horgoson is hitelesítettek.20
  3. G) A századfordulón váltóztak a nézetek, így újabb bélyegző került használatba. Úgy ez mint az ezt követő bélyegzők pecsétképei a történelmi múlt ábrázolását elhagyva már elvesztették a heraldikai jellegüket.

Ezen bélyegző lenyomata fektetett ovális alakú és a külső pereme farkasfogazott, melynek a méretei 4, 8 x 3 cm. A szövege megegyezik az előző bélyegzőével: “HORGOS KÖZSÉG”, csak a két szó kétfelé osztva felül és alul helyezkedik el, és középen egy ekevas ábrázolása látható. A kék színű lenyomatok, a századfordulótól a község képviselői ülések jegyzőkönyveiben találhatóak.21

  1. H)1903-at a változás évének tekintették, ugyanis Csongrád vármegye, és benne Horgos községe is föld-reformoknak nézett elébe.

Az előző bélyegző egy újabb változatának a lenyomata már több színben is előfordul, amelynek az átmérője 3, 4 cm. A pecsétképe úgyszintén megegyezik az előzővel, egy ekevas, míg a magyar nyelvű körirata már bővült: „CSONGRÁD VÁRMEGYE HORGOS KÖZSÉG. 1903” A bélyegző lenyomatai megtalálhatóak a következő évtől a község korabeli jegyzőkönyveiben. Az itt közölt példány pedig egy aratási szerződésen van, hitelesítve Horgoson 1941. július 16-án.22 (A II. Világháború alatt Délvidékkel Horgos is visszakerült az anyatesthez, Magyarországhoz – Csongrád megyéhez, így ezen idő alatt a legutóbbi régi magyar hitelesítő bélyegzők ismét érvényben voltak.)

A városok és községek címereinek ábrázolásaira a címerfelvételek idején általában erősen hatottak egy helyi tisztséget betöltő család, úgymint egy nemesi nagybirtokos család címerei is. A Horgost újratelepítő, Horgos és Tisza Szent Péteri birtokos, nemesi származású Kárász családi címer heraldikai leírása:

A címer barokk stílusban készült.

A címerpajzs: egyenesen álló lefelé szimmetrikusan kerekített csücskös talpú háromszög.

A címerpajzs mesteralakja: középen, vízszintesen hullámos ezüst-pólyával vágott, felül kék, alul zöld mező.

A címerképek: felül kék égben, jobb és bal sarkában 1-1 hat sugarú ezüst csillag (ez a pogány ősök hitének jelképei). A pajzs talapzatában alul zöld színű hármas halom (ez az egekbe törő felsőbbrendűség – pogány jelkép). Középen vízszintesen ezüstszínű folyóvíz (lásd. a Krassóvár melletti Kárász folyó) választja ketté, amelyből egy kárász hal dugja ki a fél testét, (ez a család névadó jelképe).

A címersisak: az álló címerpajzs felső peremén középen egy szembenéző pántos sisak van, rajta háromlombos – kétgyöngyös aranykorona, peremén kirakva kék-vörös ékkövekkel, a nyakában pedig egy aranyérmés nyakék (ezek a nemesi rang birtokjegyei). A koronában egy fél lábon álló gólyamadár, a csőrében egy tekergő kígyóval (ez a gonosz legyőzésének a jelképe. Ez egyben Heves vármegye címerképe, amely területen egykoron a Kárászoknak birtokaik voltak.).

A címerpalást: a címersisak mögül jobbról kék-ezüst, balról vörös-arany színű szimmetrikusan aláhulló, fent befelé és alul kifelé kunkorodó tüskés levelű mezei iringó (népiesen ördögszekér, szaknyelven Erynggium campestre – ez a címer védő dísze. A hideg és meleg négy szín szintén nemesi rangot takar).23

Horgos tehát szegedi telepítésű magyarok lakta falu, amely Trianonig Csongrád vármegyéhez tartozott, vagyis több mint ezer évig Magyarország szerves részét képezteIII. Károly (1685-1740) magyar király Szegedet 1719. május 21-én a szabad királyi városok sorába iktatta. A díszes okiratban a város címerének leírása is szerepel:

A címerpajzs: függőlegesen ketté osztott, melynek a jobb felén kék mezőben két ezüst harántpólya (a Tiszát és a Marost jelképezi). Bal oldalán arany mezőben kiterjesztett szárnyú felezett sas-madár, a karmaival kormánypálcát tart (ez a Habsburg háznak a Németromai Birodalom császáraiként használt címerállatára emlékeztet).

A címersisak: pántos címersisakon háromlombos-kétgyöngyös aranykorona van, ennek közepében egy jobbra fordult ezüstbárány áll (ez az újjászületés jelképe, az „Isten báránya”). A volt szegedi vár falába volt faragva ezen kőbárány.

A címerpalást: a sisak mögül szimmetrikusan lefelé csavarodó iringó növény foszlányos levelei állnak. Amely jobb felöl vörös és ezüst, bal felöl kék és aranyszínű.24

A címerek színeire vonatkozó általános Heraldikai szabályok:

„A címer ábrázolásában a vörös, lék, zöld, fekete, és bíbor szín, valamint két fém, az arany és az ezüst használatos (Az aranyat sárgával, az ezüstöt fehérrel is lehet ábrázolni.). A heraldikai színek ábrázolására csak keveretlen színeket szabad használni. Színtelen rajzon, a színek jelölése: a vöröset függőleges-, a kéket vízszintes-, a zöldet jobbról bal felé haránt húzott-, a feketét egymást keresztező függőleges és vízszintes vonalazás (kockázás) jelzi, még a bíbort balról jobbra haránt húzott vonalak. A fémek közül az aranyat pontok, az ezüstöt üres mezők mutatják.”25

Horgos község címerének összeállása: az első címerképes viaszpecsét lenyomatának ábrái csücskös-talpú címerpajzsra helyezve, ez összeállt a Kárász család-, és a Szeged városával csaknem azonos a címersisak a koronával (A koronában itt nem áll semmilyen szimbolikus figura sem.), és a címerpalásttal (Ez formájában és a színeiben az előbbiekétől eltérő.). Az így összeállt címer jelképei egyidősek az újratelepített Horgos kezdetének történelmével, tehát ősiek, ezért mindennemű részleteiben, ahogyan összeállt így az egységes és sérthetetlen. Meglétének bármely részletében a jövőben váltóztatni nem ildomos, mert bárminemű címertörés az nyomban Horgos történelmének az elferdítése.

Horgos újratelepítésének 230. évfordulóján, egyben a községnek Csongrád vármegyétől, illetve az anyaországtól 81 éve elcsatolását követően, a horgosi polgármesteri hivatal (Horgosi Helyi Közösség) a helyi tanács egyhangú határozatával,Nagygyörgy Zoltánnal, Horgos hivatalos helytörténészével felkutattatta és felújíttatta az újratelepített Horgos ősi címerét. A helytörténész, aki egyben grafikus is, a címert megfestette két eredeti példányban. Az egyik példányt a jubileum alkalmával újraszenteltek, miután azt a polgármesteri hivatal őrzi, a heraldikai leírásával együtt26, még a másik címert a helyi római katolikus plébániahivatalnak ajándékozták megőrzésre.

 

* Azonos címmel, rövidebb változatban megjelent: Bácsország, (Szabaka, 2002/I-III, 67-69. oldal)

A címerpajzs 4: egyenesen álló arany szegélyű lefelé szimmetrikusan szív alakban kerekített csücskös talpú háromszög.

A címerpajzs mesteralakja 5: három hullámos ezüst-pólyával 6 vágott 7, felül kék, alul zöld mező 8.

A címerképek 9: a kék mező pajzsfőben 10, jobb és bal 11 sarkában 1-1 nyolc sugarú arany csillag 12, valamint a pajzsderék 13elején egy arany új félhold 14 van. A zöld színű mező pajzs-talapzatában 15 aranyszínű 1771. évszám 16 van. Elöl függőlegesen, csaknem az egész pajzsot kitölti egy lebegő 17 alul kétágú horgony (vasmacska) 18, ez előtt pedig egy kisebb méretben szintén lebegő kasza 19, amelynek pengéje jobb felé irányul a pajzsfőben, a nyele pedig a bal felső sarokból haránt irányban lefelé irányul 20.

A címersisak 21: az álló címerpajzs felső peremének közepén egy szembenéző pántos sisak 22 van, rajta háromlombos – kétgyöngyös aranykorona 23, a peremén kirakva öt vörös ékkővel, a nyakban pedig egy arany érmés nyakékkel 24.

A címerpalást 25: a címersisak mögül előtörő, jobb és bal felöl szimmetrikusan aláhulló két befelé és alul kifelé kunkorodó mezei iringó (Erynggium campestre) 26 tüskés levél, amely jobb felöl zöld és ezüst, bal felöl vörös és aranyszínű 27.

A Címerszalag 28: a pajzs alatt lebegve, a két végén szimmetrikusan háromszori hajtásban felfelé ível, rajta HORGOS latin nyelvű felirata 29.

A címer jelképeinek magyarázata

1 A címer: jelvény – szimbólum tartalmú képábrázolás.

2 A Heraldika, címertant jelent.

3 A barokk stílus jellemzi az újratelepített Horgos első épületeit is, például a Kárász család kastélyát, a római katolikus templomot, stb.

4 A címer legfontosabb alkotórésze a pajzs, amely nélkül nincs címer. (A pajzs, a lovagkor fegyverzetében a karon használt, különböző alakú védő lemez felülete, amelyre egy-egy család a megkülönböztetés végett a család jelképét festette rá.) A címeren a pajzs arany szegélye az azon belőli fő-jelképet határolja körül.

5 A címerpajzson az alapszíneket elválasztó vonalak képezik a mesteralakzatot.

6 A pajzsmezőn középen vízszintesen két színt elválasztó három hullámos ezüst-csík alkotja a pólyát. A három hullámos ezüst-csík: a Kárász család egykori birtokának, az 18.538 kateszteri hold és 788 szögöl terjedelmű horgosi és szentpéteri puszták területét körülfogó Tiszát, Köröst, és a Folyó semlyékest jelképezi.

7 Vágás, a heraldikában elválasztást jelent.

8 A kék szín az eget, a zöld pedig az egykori mezőséget és erdőkkel borított földtakarót jelképezi.

9 A címerképek, a pajzs felületén elhelyezkedő figurális fő-jelképek.

10 Pajzsfőnek nevezik a pajzs felső részét.

11 A heraldikában fordítva van: a szemlélő bal felöli része a jobb, a jobb pedig a bal fele (Mintha a pajzsot előttünk tartanánk).

12 A csillagok a magyar őseink hitének lélek-honát jelképezi. Ezen túlmenően itt az egyik a régi Horgas halásztanyát (Ez az Árpád-kori település a mai Kis-Horgosi major mellett volt.), még a másik a Kárász-család által újratelepített mai Horgost jelképezi (lásd feljebb – ezt az egykori Tisza Szent Péteri birtoka területén létesítette.).

13 Pajzsderék, az álló pajzs vízszintes irányú közepe.

14 Az új félhold szintén a magyar őseink pogány hitének jelképe, de ezen esetben a mai újratelepített Horgost is jelképezi.

15 A címerpajzs talapzata, az álló pajzs alsó része.

16 Az 1771. évszám a Horgos község újratelepítése kezdetének éve. 1771. Március 11-ei keltezésű a Mária Terézia császárnő által kiadott adománylevél a szegedi lakosú nemes Kárász Miklósnak, a Horgos és Tisza Szent Péter puszták birtokjogát illetőleg. Horgos község legelső címerképes viaszpecsét lenyomatain is ugyanez az évszám van.

17 A lebegő ábrának nincs jelentősége, ez címertani rajz megoldás.

18 A horog, horgony (vasmacska), a névadó jelkép. Ez egyben azt is fedi: hogy a régi Horgas egyértelműen víz mellett létesült halásztanya volt (A Tisza árterületének vize egykoron a Kun-tón és a mai Nekaszáld-járáson keresztül benyúlt a Kőlapos azon területére, ahol a Horgas halásztanya állt.), ahol halászattal foglalkoztak. Az újratelepített Horgos úgyszintén, amelynek lakói kezdetben szintén foglalkoztak halászattal. (A mai Horgos déli részén volt a Tisza árterületéből feltöltődött Kun-tó, amelyen halásztak. A mai római katolikus templom mögötti egykori öbölében kötöttek ki a halászcsónakok. A halászok a házaikat is ott építették fel, és kezdetekben ott árulták a halat – így alakult ki azon ferde vonulatú utca amit még ma is Halpiac utcának neveznek.)

19 A kasza az egykori szénabegyűjtésre asszociál, illetve egyértelműen a mezőségi életet jelképezi. Akkortájt főleg juhokat és szarvasmarhákat tartottak.

20 A kasza elhelyezése csupán esztétikai megoldás, azonban a heraldikában mindent pontosan le kell írni, hogy a címert kép nélkül is bármikor újra le lehessen festeni.

21 A páncélsisak a címer tartozéka, amelynek formája és elhelyezése jelképezi a tulajdonos-, adott esetben a község nemesi és joghatósági mivoltát.

22 A pántos sisak, – az arc felöl le-felcsukható védőrácsos sisak. A sisak ezen fajtája, és annak szemben ábrázolása nemesi rangot takar.

23 Az aranykorona külalakja egybevág a Csongrád megyét illető királyi koronával, minthogy Kárász által szegedi újratelepítésű magyarok lakta Horgos Csongrád megye szerves része volt. Tehát ezen korona a korabeli királyi fennhatóságot jelképezi.

24 Az ékkövek a korona díszítő elemei. A sisak nyakéke pedig királyi jelkép.

25 A címerpalástot alkotja a pajzs mögé és köré helyezett, úgymond védelmező díszítés.

26 Tövises szelt levelű növény a mezei iringó, népiesen ördögszekérként is ismert (Eryngium campastre) amely e táj száraz gyepein, legelőin, ősidők óta honos. Ez a növény Horgos címerének védelmező dísze. Ugyanez a növény képezi a Kárász család, úgymint Szeged város címerpalástját is.

27 A piros és zöld szín, a település magyarokkal betelepített és lakot létét jelképezi. A két fém szín, az arany és az ezüst itt csupán nemesi árnyékként szerepelnek. Szín magyar lakosságot igazolja az 1772. december 19-én készült első telepesek összeírásának jegyzéke (lásd jegyzet 10).

28 A lebegő címerszallag a tulajdonos-, illetve ezen esetben a település eredeti név-feliratának helyéül szolgál. A címerszalag két oldalt szimmetrikusan felfelé ívelő lobogása a felemelkedést, és bennük a 3-3 hajtás pedig a „három a magyar igazság” mondást jelképezi.

29 A HORGOS latin nyelvű felirata szerepel az 1771. Március 11-ei keltezésű, a Mária Terézia császárnő által kiadott birtokjogi oklevélen a nemes Kárász Miklósnak. Egyébként más korabeli dokumentumok írásmódjában is történelmileg ez az elfogadott.

 

JEGYZET:

 

1 Esztergomi Káptalan Magánlevéltár, jelzet 9, fasc 3, NO  3. / Országos Levéltár. Dl. 235997.

2 Szekeres László: A Kis-Horgosi templomrom ásatása (Kanizsa, 1993).

3 OL, Dl 88871.

4 Gyárfás István /1822-1855/: Jász-Kunok története III. (Szolnok, 1883) 383 oldal. Thuray József ford. / Török történetírók: Török-magyarkori történelmi emlékek, I. (Budapest, 1893) 320. oldal

5 A szegedi szandzsák részletes adóösszeírásai, Defter-i Mufaszal-i Liva-i Szegedin /1570-1571/, Basvekalet Arsivi, Istanbul, Tapo Defter No 554., másolat: OL Mft. 10500 sz.d., Nahiye-i Szegedin, Vass Előd kiadatlan fordítása.

6 OL. Dl 22505.

7 OL. E 21, Benignae sesolutions.

8 OL. Térképek, S11, No 247, 321, 659. Hadtörténeti Múzeum, B IX. G 639., továbbá CSMFL. Szentes, 1879, 1893, 1909-es kateszteri térképek.

9 OL. Kárász levéltár, P. 348, AA No 5.

10 Vajdasági Levéltár, Újvidék, Bács-Bodrog Vármegye fondja. Az újratelepített Horgos első telepeseinek 1772-beli névsora, jelzet: 1/1772.

11 lásd Szekeres.

12 OL. P 348, lajstrom 8, raksz.p 119, Declarátió, fasc BB, No 6.

13 lásd Vajdasági Levéltár.

14 Bertényi Iván: Új Magyar címertan (Debrecen,1993).

15 Gyetvai Péter: A Tisza korona-kerület telepítéstörténete, I-III. (Kalocsa, 1992) 44. oldal (Az eredeti a Kalocsai Érseki Levéltárban található), OL. Községi pecsétnyomatok, V 5.

16 Nagygyörgy Zoltán magángyűjteményében (kezes levél).

17 OL. Községi pecsétlenyomatok, V. 5.

18 OL. Községi pecsétlenyomatok, V. 5.

19 A Kis-Horgos birtokrészletezési vázlata 1879. Horgos Csongrád vármegyei nagyközség földrészletezési vázlata 1893-as és az 1909-es, a Csongrád megyei fiók levéltárban található, Hódmezővásárhelyen.

20 Nagygyörgy Zoltán magángyűjteményében (tiszti szerződés).

21 Történelmi Levéltár – Zenta. Horgos községi képviselőülések jegyzőkönyvei.

22 Nagygyörgy Zoltán magángyűjteményében (aratási szerződés).

23 OL. Kárász család levéltára, P 348-362., Nagygyörgy Zoltán: A Kárász család története (kézirat,-előkészületben).

24 Blazovich László: A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig. (Csongrág Megye évszázadai I., Szeged, 1985), 204. oldal.

25 lásd. Bertényi.

26 A címer használati jogára a horgosi polgármesteri hivatal külön szabályzattal rendelkezik.

http://mek.oszk.hu/02200/02211/html/torokb1.htm#v18

http://hu.wikipedia.org/wiki/Corvin_J%C3%A1nos

 

HORGOS KÖZSÉG CÍMERLEÍRÁSA 1

 

(Heraldikai 2 leírás)

Horgos község címere barokk stílusban készült 3.