Kövessen minket a Facebookon

Facebook Pagelike Widget

Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület

Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület      Bronzkori és vaskori leletek, népvándorlás korabeli és az avarok idejéből, a honfoglalás korából származó sírok, középkori leletanyagok, egyházi emlékmaradványok őrzik azt a gazdag múltat, amelyre vidékünk visszatekint.
      A régészeti leletek arra utalnak, hogy ez a hely már az ősi időkben lakott volt,  a XII. században is létezett itt település. Habár egyes források Horgos Horgas első írásos említését még korábbra, 1075-re vetítik vissza, ma az írásos említés első biztos dátumának 1502. június 16-át tartják: egy akkor kiadott oklevél szerint Horgas falut a királyi fenség kunjai lakták.


      Ma olyan emberek lakják a falut, akik számára egyaránt fontos a dolgos jelen, valamint  a dicső múlt hagyományainak ápolása.
      Természeti adottságaink határozták meg, hogy a horgosi homokon a szántóföldi termelés és konyhakertészet mellett nagy szerepet játszott a gazdasági élet fejlődésben a szőlő- és gyümölcstermelés, majd megszületett és  világot hódított a híres-nevezetes édes-nemes horgosi fűszerpaprika, és fejlődésnek indult a feldolgozó ipar.
      Sokan sokat tettek azért, hogy Horgos megmaradjon és meg-megújuljon. Méltánytalanság volna azonban elhallgatni a Kárász család oly fontos szerepét, hiszen amikor a XVII. Században egy királyi rendelet tervbe vette Horgos puszta eladását, Kárász Miklós vásárolta meg a területet, és megkezdte a falu betelepítését. A Kárász család jóvoltából kapott új lendületet a fejlődés. Nem sokkal később postakocsi-járat tette fontos közlekedési csomóponttá a települést Szeged és Szabadka között.
Ma Szerbia északi kapujának mondják Európa legforgalmasabb határátkelőhelyét, a horgosit. Ez a nyitott kapu új idők szelét hozza, civil szerveződések határon átnyúló kapcsolatai célozzák meg az Európai Unió felé vezető lehetőségeket.
      Gazdag művelődési és néprajzi hagyományaink azonban arra is köteleznek, hogy őrizzük és ápoljuk örökségünket. Neves magyar írók, költők fordultak meg nálunk az elmúlt évszázadokban, büszkén emlékezünk arra, hogy Bartók Béla gyűjtőmunkája a mi kincseinkre is kiterjedt.
Azt pedig féltve őrzött régi fényképek, évszázados írásbeli dokumentumok bizonyítják, hogy hét évtizedes múltra tekint vissza a hagyományápolás Horgoson. Az 1940-ben kiadott Bokréta című almanachban dr. Hegedű László a horgosi Gyöngyösbokrétát bemutatva többek között ezt írja: „A horgosi bokréta története 1932-re nyúlik vissza. Azon a nyáron a Gazdakör nagy arató ünnepén szabad ég alatt húsz pár mutatott be egy-két horgosi táncot. Majd következett a kutatás. Az anyaggyűjtés lassú évei. Amikor 1937-ben megalakult a horgosi Magyar Közművelődési Egyesület, összefogtak mindazok, akik a falu életében kultúrmunkára voltak hivatottak. A horgosi Gyöngyösbokréta ebben az összefogásban született meg, és életerősnek bizonyult, mert a föld, amiből kinőtt, tele van tápanyaggal.”
      Ezt az életerőt bizonyítja, hogy ma a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesületnek több mint 300 aktív tagja van, pártoló tagjainak száma pedig a több ezret is meghaladja, hiszen a legkisebbektől az idősekig minden korosztályt felölel, és maga köré tömöríti az egész települést.
      A gyerekek már óvodás korukban ismerkednek a hagyományokkal a népi gyermekjátékokon keresztül. Az egyesület legnépesebb csoportja a kisdiákoké: a Ficánka és a Cibere csoport. A hagyományápolás legszebb példájaként ezekkel a csoportokkal olyan fiatalok foglalkoznak, akik kisdiákként maguk is ebben az egyesületben ismerkedtek az első tánclépésekkel. A fiatalok Ropogó tánccsoportja kül és belföldön mindig óriási sikert arat, ezért egyre gyakrabban szerepel rangos anyaországi rendezvényeken is. Folyton bővülő műsorkínálatuk a folyamatos továbbképzésre és lankadatlan szorgalomra épül, a munkát a hitelesség és az igényesség jellemzi. A 70 évvel ezelőtt gyűjtött fergeteges horgosi táncok sem vesztek a feledés homályába, hiszen a felnőttek alkotta hagyományőrző csoport ma is előadja őket az egykori koreográfia alapján. Az asszonykórus és a felnőttek citerazenekara  a vajdasági magyar hagyományápolók legrangosabb szemléin rendre elismerést aratnak. Horgoson a régi és az új jól megfér egymás mellett, a hagyományápolókhoz ugyanis új meg új csoportok csatlakoztak és csatlakoznak ma is. A Pöttöm színpad szórakoztató diákelőadásokat ad elő, az egyesület festőcsoportja pedig alkalmi kiállításaival emeli a rendezvények színvonalát. A kézimunkázók Barka csoportja a folyamatos továbbképzésnek köszönhetően a népi hímzések dúsgazdag világába kalauzol el bennünket. A moderntánc- és a break-szakosztály újabb, ígéretes hajtásai az egyesület dús lombú fájának.
      Ezt a fát azonban folyamatosan ápolni, gondozni kell. Apáról fiúra, anyáról leányra, nemzedékről nemzedékre száll a hagyományápolás, valamint a művelődés és a művészetek iránti igény, szeretet és tisztelet Horgoson. Ennek elismeréseként részesült az egyesület 2002-ben Magyarkanizsa városának Pro Urbe díjában, mely elismerés megilleti mindazokat, akik szívvel – lélekkel azon fáradoztak, hogy megőrizzék és gyarapítsák azt az értéket, ami a közösségformálásnak, a közösség megtartó erejének záloga.
2005-ben 1972 után másodszor nyertük el a Durindó és a Gyöngyösbokréta rendezési jogát.
2006-ban hagyományteremtő szándékkal elindítottuk  Bartók Bélának a nagy zeneszerzőnek és népdalgyűjtőnek emléket állító Kedves édesanyám… című népzenei és népdal minősítő fesztivált, melyet minden évben szeretnénk megszervezni.
Minden évben részt veszünk Magyarkanizsa  és a Község településeinek  rendezvényein.
     

      Ezenkívül baráti kapcsolatot tartunk fenn Barajevo és Lozovik szerb hagyományőrző szervezetekkel. Magyarországon több városban, köztük Röszkén, Mórahalmon, Szegeden, Kiskunhalason stb. szívesen látják vendégül hagyományőrző csoportjainkat.

Vezetőségi tagok

Dudás Zoltán
Dudás ZoltánElnök
Bohata Zsuzsannatag
Balázs Piri Gábor
Balázs Piri Gábortag
0637776165
Tillinkó Timea
Tillinkó Timeaközgyűlés elnöke
Gulyás Ernő
Gulyás Ernőtag
Faragó Ilonkatag

Támogatóink,Együtműködő partnereink: